Adóbevallás 2014 - Adó blog

Adóbevallás 2014 - Adó, Adózás

Címkefelhő

kisvállalati adómegtakarítás abc-je

Ez a könyv azért született, mert látjuk, hogy a kisvállalkozásoknak olyan nagy szükségük van egy közérthető nyelven megfogalmazott adóoptimalizálásról szóló könyvre, mint egy falat kenyérre. Biztosak vagyunk benne, hogy kincsként fogja őrizni a könyvet, és nem szívesen adja kölcsön senkinek. Egyrészt, mert bármikor szüksége lehet rá, másrészt mert nem biztos, hogy visszakapja.


Ha szigorúan a szakmai tartalmát vesszük, akkor arról, hogyan tud a lehető legtöbb adóforintot megtakarítani egy kisvállalkozás 2011-ben? De ennél sokkal többet árul el a szerző a vállalkozók és könyvelők együttműködésében rejlő lehetőségekről. Kettejüknek ugyanaz a célja (sikeres, jövedelmező vállalkozást működtetni), és ennek ellenére nagyon gyakran mégsem segítik egymás munkáját. Ha könyvelőként olvassa a könyvet, megtudhatja, hogyan tudja ügyfeleit rávenni arra, hogy adózási ügyeikben a keze alá dolgozzanak. Ha vállalkozóként olvassa, akkor az Ön számára is világossá válik, hogy a lelkiismeretes könyvelő nem az "állam embere" (akit ráadásul Ön fizet), éppen ellenkezőleg - a legfontosabb munkatársa, aki sokkal több pénzt tud Önnek megspórolni, mint amennyi könyvelési díjat fizet neki.

Témák :

Egyes jogviszonyok alapján keletkezett jövedelem adózása

- tényleg egykulcsos-e az szja
- mi is az a „78%-os szabály”
- egy bt beltagja mikor lehet munkaviszonyban a társasággal
- az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban mire figyelj
- kinek éri meg az átalányadózást választani
- létezik-e ugyanazon felek között kettős jogviszony

 

Hányan adózunk ?

„ 2,6 millió helyett 3,8 millió az adózók száma.” a kormány szerint. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozta a minap egy külföldi újság számára.

– Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében - mondta

– Kilenc százalékot tesznek ki a kamatok, amelyeket Magyarországnak a kölcsöneiért kell fizetnie. Ez nem feltétlenül a siker jele.

– Amikor az ember sikerről beszél, akkor ez azoktól a céloktól függ, amelyeket kitűzött magának. Kormányra kerülésem idején, két évvel ezelőtt Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Az első projekt, amelyet az IMF 2008-ban Európában elindított, Magyarország megmentését szolgálta. Mostanra Görögország összeomlott, Magyarország még mindig talpon van. A második cél a munkaviszonyban állók létszámának növelése volt. Azóta 2,6 millió helyett 3,8 millió az adózók száma. Harmadszor az államadósság kevesebb, mint két évvel ezelőtt volt. Ez 50 százalékos növekedés. Nem mondhatjuk azt, amit Ferenc József császár mondott, hogy minden a legnagyobb rendben van. Komoly nehézségeink vannak, de eddig nagyon sikeresek vagyunk abban, hogy közeledünk a céljainkhoz. Az adó beszedés a cél ?

Söralátét-bevallás

Egymillió, söralátét méretű adóbevallást szeretett volna a kormány, de az első évben még húszezer sem jött össze. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az a baj, hogy az emberek félnek az újtól, Selmeczi Gabriella szerint a szocialistákban van a hiba, valójában viszont roppant bonyolult lett. A kormány bizakodik, hogy jövőre több söralátét lesz. Egymillió helyett közel húszezer úgynevezett söralátét-bevallást adtak be a magyar adózók - közölte az [origo] megkeresésére az adóhatóság. Az adat lényegében véglegesnek tekinthető, mert május 21-éig kellett elkészíteni a söralátétes adóbevallást, de a pontos adatokról csak augusztus végén tud beszámolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter később többször is megerősítette, hogy azt várják, legalább egymillióan így fogják bevallani a jövedelmüket. Az adóhivatal január végéig közel egymillió embernek külön el is postázta az egyoldalas lapot, amelyet ki kellett volna tölteni. A minisztériumban még pár hónappal ezelőtt is hittek abban, hogy a kitűzött cél elérhető. A söralátét adóbevallás nem jött be !

Diákmunka alapvető adózása

1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte [1]. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 12T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz [2]. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a „Letöltések-programok”/”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:

  • munkaviszonyban;

  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy

  • egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).

Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?

a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részét adóalap-kiegészítés terheli (szuperbruttósítás). Amennyiben a tanuló összes összevonás alá eső jövedelem ezt az értékhatárt meghaladja (pl. azért, mert van ingatlan tulajdona, amit bérbe ad), akkor célszerű a munkáltató részére nyilatkozni arról írásban, hogy a bér egészére kéri az adóalapkiegészítést (az adóalapkiegészítés a jövedelem 27 százaléka). Diákok esetén ilyen nyilatkozattételre csak ritkán kerülhet sor, hiszen jellemző jövedelmük az ösztöndíj, az pedig adómentes jövedelem, amit bevallani sem kell.

Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. [3] 16. § (1) bekezdés i) pontja].

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.

A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).

5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?

A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.

Adóbevallás-2013: tovább egyszerűsödik az adóbevallás

Zajlik a magyar adórendszer radikális átalakítása, amelynek során jövőre lényegesen egyszerűsödik az adóbevallás rendszere – közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a szocialista Burány Sándor csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. Az MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy pártja szerint több és többféle adót kell fizetniük az embereknek, mint két éve, az adóbevallás pedig söralátét méretű helyett a korábbinál bonyolultabb lett. Selmeczi Gabriella erre reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új, arányos adórendszer a munkát és a teljesítményt értékeli. Míg korábban az adók jó része a munkából élőket terhelte – folytatta –, most a közteherviselésben jelentős szerepet kell vállalniuk a bankoknak, a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóknak és a fogyasztás adóztatásával azoknak is, akik „a jövedelmüket sikerrel titkolták el”. A szóvivő hozzátette, hogy a közteherviselés átrendezése során jelentős jövedelemnövekedést sikerült elérni azoknál a családoknál, akiket a szocialisták a korábbiakban teljesen elhanyagoltak. Példaként említette, hogy 2011-ben a reálkeresetek értéke átlagosan 5,8 százalékkal, a háromgyermekesek esetében pedig 19 százalékkal növekedett. „Igaza van Burány Sándornak abban, hogy sokkal jobb is lehetne a helyzet, ha a szocialisták olyan állapotban adják át az országot, mint amilyenben átvették” – zárta sorait Selmeczi Gabriella. - irja az MTI.

új távközlési adó áthárítása

A Tesco Mobile nem emeli percdíjait legalább 2012. október 1-jéig, a július 1-jén bevezetésre kerülő új távközlési adó ellenére - közölte a március 1-jétől működő virtuális mobilszolgáltató. Hozzátették: a rugalmasságából és az eddigi erős ügyfélszerzéséből eredően talált forrást az új adó költségeinek finanszírozására, működésük első három hónapja kiemelkedően sikeresnek bizonyult, a tulajdonosok időszaki célkitűzéseit lényegesen meghaladta az értékesítés mennyisége.  A július 1-jétől hatályos törvény szerint a hívásonként és megkezdett percenként, illetve üzenetenként kétforintos telefonadó  magánszemélyek számára havonta és számonként legfeljebb 400, a cégek esetében pedig 1400 forint terhet jelenthet. A Telenor még májusban jelezte, hogyezt az adót érvényesíteni fogja áraiban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik. A Vodafone azt közölte, hogy az új adó terhét megosztja az előfizetőkkel, az emelés azonban minden esetben kisebb lesz, mint a kivetett adó. A T-Mobile eddig nem hozta nyilvánosságra szándékát.

A számla kiállítás !

Mikor kell számlát kibocsátani?

Az Áfatörvény 159. § (1) bekezdése alapján az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles számla kibocsátásáról gondoskodni a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet. Nem kell tehát számlát kibocsátani abban az esetben, ha az adóalany nem más adóalany részére teljesít termékértékesítést, vagy szolgáltatásnyújtást. Ilyen esetekben az Áfatörvény rendelkezéseiből eredő számlakibocsátási kötelezettsége az adóalanynak nincs, de az ilyen ügyletekről is ki kell bocsátania legalább ún. számviteli bizonylatot, amelyre vonatkozóan a Számviteli törvény tartalmaz rendelkezéseket. Nem keletkezik számlakibocsátási kötelezettség akkor sem, amikor az adóalany saját beruházást hajt végre, és bár az Áfatörvény az ilyen beruházás rendeltetésszerű használatbavételét adózási pontként kezeli [11. § (2) bekezdés a) pont], és adófizetési kötelezettséget rendel hozzá, Áfatörvény szerinti számlát az ügyletről kibocsátani mégsem kell. A fizetendő adó meghatározásához belső dokumentumok felhasználásával és a számítás menetének levezetésével belső bizonylatot kell készíteni, és magának az üzembe helyezés tényének a megvalósulását ún. üzembe helyezési jegyzőkönyvvel kell igazolni, amely utóbbi bizonylat a számviteli bizonylatok körébe tartozik.

NAV-tanácsok

Május 31-e, a társaságok elöző évi társasági adókötelezettségének bevallási határideje. Ezen időpontra közel 400 ezer kettős könyvvitelt vezető társaságtól, illetve 15 ezer egyszeres nyilvántartást vezető adózótól várjuk bevallásuk benyújtását. Egy héttel a határidő előtt az adózók közel negyede már teljesítette kötelezettségét – közölte a NAV az Adó Online-nal. Fontos, hogy a jelzett időponttal a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett adózóknak beszámolójuk letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek is eleget kell tenniük. A korábbi adóévre vonatkozóan társasági adó - kötelezettségüknek a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezető adózók egyaránt a 1129. számú nyomtatvány benyújtásával tesznek eleget. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózók korábbi, ’28-as számú bevallása megszűnt és tartalmában beépült a 1129. számú bevallásba. A különböző adózói köröknek a nyomtatvány kitöltéséhez, a borítólapon kell jelölni az adózó könyvvezetési módját. Ezt követően kizárólag azok a lapok nyithatók meg, melyek a jelölt adózói kör kötelezettség megállapításához tartozó adatokat tartalmazzák. A kettős könyvvitelt vezető adózók a társasági adókötelezettségükről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, illetve az érintett speciális adózói kör a jelzetteken túl az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézeti járadékról, illetve a hitelintézeti különadó kötelezettségről is a 1129. számú bevallásban adnak számot.

e-beszámoló : Félmilliós bírság a mulasztóknak

A cégnyilvántartásban szereplő, kettős könyvvitelt vezető cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton május 31-ig kell megküldeniük a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján.  Amennyiben az állami adóhatóság a céginformációs szolgálat által továbbított adatok alapján a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt törvényi határidő eredménytelen elteltét állapítja meg, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett hívja fel az adózót arra, hogy kötelezettségének 30 napos határidőn belül tegyen eleget. Amennyiben ez az időtartam eredménytelenül telik el, az adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével újabb, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót kötelezettsége teljesítésére. Abban az esetben, ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívás időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti az adózó adószámának felfüggesztés nélküli hivatalból történő törléséről és egyúttal kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság értesítésének beérkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.

Nyugdíjszámítási módszer, adóztatás a cél ?

A közgazdászok szerint nincs idő a nyugdíjrendszer hosszabb távú reformjának halogatására, 2013 - ig kész kell legyen. A jelenlegi kormány egyelőre addig jutott, hogy megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert. Arról viszont még nem született meg a politikai állásfoglalás, hogy pontosan milyen társadalombiztosítási nyugdíjrendszert vezessen be Magyarország a jelenleg érvényben lévő helyett. Az, hogy az NGM a Népesedési Kerekasztal javaslataként ugyan, de nyilvános vitára bocsátotta Botosék elképzeléseit, azt jelzi, hogy jelen állás szerint a kormányzat a magyar specialitással megspékelt német modell mellett tette le a voksát. A nyugdíjrendszert jelentősen módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Eszerint - a hatályos törvénnyel ellentétben - 2013-tól nem változnának a nyugdíjszámítási szabályok, a bruttó helyett továbbra is a nettó átlagbér szolgál a nyugdíj alapjául. Módosultak volna az adott szolgálati időhöz tartozó szorzószámok is. Az állami rendszerben minden egyes ledolgozott év az átlagkereset 1,65 százalékával, míg pénztártagság esetén 1,22 százalékkal lett volna egyenlő. Az egyedüli változás a most alkalmazandó rendelkezésekhez képest, hogy megszűnik a legmagasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítása. Ez 2013-ra egyébként is jelentőségét veszítette volna, néhány főt érintene, éves kihatása az 1 millió forintot sem éri el. A törvényjavaslat módosítja a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képletét. Ezzel egyértelművé válik, hogy a tagok a 2010. szeptember 30-át követő időre - mivel azóta ők is 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba - teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak. A törvénymódosítás egyben azt is előre vetíti, hogy a következő évben nagy valószínűséggel nem változik meg alapjaiban a nyugdíjszámítás rendszere.